A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége alapszabálya
az 1990. február 24-én elfogadott teljes szöveg 2003. március 29-én módosított változata
1. cikk - Alapvető rendelkezések
1. A civil szervezet megnevezése:
SVAZ MAĎARŮ IJÍCÍCH V ČESKÝCH ZEMÍCH (rövidítve SVAZ MAĎARŮ) - cseh nyelven
CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI MAGYAROK SZÖVETSÉGE (rövidítése CSMMSZ) – magyar nyelven.
A Szervezet alapszervezetei (a továbbiakban: ASz) azonos megnevezést használnak, de a Szervezet neve mellett feltüntetik helyi illetőségüket is.
2. A Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetsége civil szervezetet (a továbbiakban: Szervezet), a Törvénytár hatályos szövegű 83/1990 sz. törvénye alapján létesítették. A Szervezet, és a továbbiakban feltüntetett feltételek mellett annak alapszervezetei is önálló jogi személyek.
3. A Szervezet székhelye: Praha 10, K Botiči 2, postai irányítószám 101 00
2. cikk - A Szervezet küldetése, céljai és tevékenysége
1. A Szervezet küldetése: szervezetbe tömöríteni a Cseh Köztársaság (CsK) azon állampolgárait, akik magyar nemzetiségűeknek vallják magukat, mindazokkal együtt, akik azonos nemzetiségűeknek vallják magukat, saját kultúrájuk és identitásuk alapelemeinek, mindenekelőtt nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megőrzése és fejlesztése céljából.
2. A Szervezet céljai:
a) a CsK azon állampolgárainak a számontartása, akik magyar nemzetiségűeknek vallják magukat, mindazokkal együtt, akik azonos nemzetiségűeknek vallják magukat és számukra megteremteni a Szervezet küldetésének a megvalósításához szükséges feltételeket;
b) a múltbeli sajátos cseh–magyar kapcsolatok megismerése, e kapcsolatok jelenkori ápolása és fejlesztése, és a magyar nemzet kulturális értékeinek lehetőség szerinti megismertetése a cseh nyilvánossággal;
c) olyan tevékenység folytatása, amely lehetővé teszi a nyelvismeretből fakadó szellemi tőke felhasználását a cseh–magyar kapcsolatok fejlesztésében.
3. Tevékenységének tárgya:
a) A Szervezet tagjainak érdekképviselete az államigazgatás, és a helyi, illetve regionális önkormányzatok szervezetei előtt;
b) a Szervezetet céljainak megvalósításában támogató, hasonló jellegű hazai és külföldi intézményekkel és szervezetekkel való együttműködés;
c) tagjainak rendszeres tájékoztatása a Szervezet tevékenységéről, és mindazon tényekről, melyek a Szervezet küldetését érintik;
d) saját folyóirat, alkalmi kiadványok stb. kiadása;
e) tagjai művészi, önképzőkörös, publikációs és egyéb aktivitásainak támogatása, melyek a Szervezet küldetésével kapcsolatosak;
f) a CsK területén élő magyarok életével összefüggő kulturális, művészeti és történelmi emlékhelyek felkutatása és lehetőség szerinti ápolása;
g) művelődési, kulturális és társadalmi rendezvények szervezése;
h) a CsK területén élő magyarok múltjára és jelenére vonatkozó dokumentumok archiválása
i) anyagi eszközök megszerzése iránti törekvés a Szervezet tevékenységéhez céltámogatásokból és állami támogatásokból;
j) a cseh—magyar kapcsolatok fejlesztését támogató (tolmácsolási, fordítási, közvetítői és egyéb) szolgáltatások nyújtása.
3. cikk - Tagság
1. A Szervezetnek
a) rendes
b) támogató és
c) tiszteletbeli
tagjai lehetnek.
2. A Szervezet rendes tagjai a CsK azon állampolgárai lehetnek, akik magyar nemzetiségűeknek vallják magukat, mindazokkal együtt, akik azonos nemzetiségűeknek vallják magukat, és akik egyetértenek a Szervezet alapszabályával és céljaival. A tagfelvételről az ASz bizottsága írásos jelentkezőlap alapján dönt. 18 évnél fiatalabb tag felvételéhez törvényes képviselőjük jóváhagyása szükséges. Amennyiben az ASz bizottsága a belépésről elutasító határozatot hoz, az ASz taggyűléséhez lehet fellebbezni. A tagsági viszony a tagfelvétel napján jön létre. A tagságot a Szervezet tagjainak névsorába való bejegyzés igazolja. A szervezeti tagság nem jár semminemű privilégiumokkal.
3.A Szervezet támogató tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki aktívan és/vagy anyagi eszközökkel támogatja a Szervezet tevékenységét célkitűzéseinek megvalósításában. A támogató tag felvételéről a az ASz bizottsága dönt.
4. A Szervezet tiszteletbeli tagja olyan természetes személy lehet, aki kimagasló módon járult hozzá a Szervezet céljainak eléréséhez. A tiszteletbeli tagokat a Szervezet elnökségének felterjesztése alapján a közgyűlés választja meg.
5) A tagság megszűnik:
a) kilépéssel – a tag írásbeli, az ASz bizottságához benyújtott, kilépési nyilatkozatának kézbesítése napján;
b) kizárással – abban az esetben, ha a tag tevékenységével a Szervezet hírnevét csorbítja - az ASz bizottságának kétharmados szótöbbséggel hozott határozata napján; a kizárás ellen fellebbezni lehet az ASz taggyűléséhez, mely végleges érvénnyel dönt a tagságról;
c) törléssel – amennyiben a tag három (3) éven keresztül nem fizet tagdíjat;
d) a tag halálával;
e) az ASz vagy a Szervezet megszűnésével.
4. cikk - A tagok jogai és kötelességei
1. A rendes tagnak:
a) joga van részt venni a Szervezet tevékenységében;
b) 18 éves kortól választási joga van és a Szervezet szerveibe való választhatósági joga;
c) joga van a Szervezet egyes szerveihez javaslatokkal fordulni és állásfoglalásukat kikérni;
d) joga van a tájékoztatáshoz a Szervezet egyes szerveinek döntéseiről.
2. A rendes tag kötelességei közé tartozik:
a) a Szervezet alapszabályának betartása;
b) teljesíteni a Szervezet egyes szerveinek határozatait;
c) rendszeresen fizetni a tagdíjat.
3. A támogató és tiszteletbeli tagok jogai azonosak a rendes tag jogaival, kivéve a választási és a választhatósági jogot.
5. cikk - A Szervezet szervei
1. A Szervezet szervei:
a) az országos hatáskörű szervek (felsőbb szervek):
i) a Küldöttközgyűlés,
ii) az Elnökség,
iii) a Szervezet elnöke,
iv) a Felügyelőbizottság;
b) a helyi hatáskörű szervek (alsóbb szervek):
i) az ASz Taggyűlése,
ii) az ASz Bizottsága,
iii) az ASz elnöke,
iv) az ASz ellenőrző bizottsága/ellenőre.
2. A felsőbb szervek az alsóbb szervek által jelölt tagokból jönnek létre. A felsőbb szervek határozatai az alsóbb szervekre kötelező érvényűek
3. Az egyes szervek tagjai tisztségüket három évig látják el.
4. A választott tagok mandátuma megszűnik:
a) lemondással,
b) annak a szervnek a visszahívásával, amelyik a tagot választotta
c) a tagság megszűnésével.
5. A virilista (tisztségükből adódó) tagok mandátuma a tisztség megszűnésével jár le.
6. cikk - A Küldöttközgyűlés
1. A Küldöttközgyűlés a Szervezet legfőbb szerve, melyet az egyes helyi alapszervezetek küldöttei alkotnak. Az egyes alapszervezetek közgyűlési képviseletének arányossági kulcsát a Szervezet Elnöksége határozza meg.
2. A küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik elsősorban:
a) a Szervezet alapszabályának jóváhagyása, módosítása és kiegészítése;
b) az Elnökség összetételének jóváhagyása az alapszabállyal összhangban;
c) a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;
d) az egyes szervek tevékenységéről szóló beszámolók megvitatása és az ezzel kapcsolatos határozatok meghozatala;
e) a tagsági díj összegének megszabása;
f) minden egyéb olyan ügy, melyet a Közgyűlés saját hatáskörébe von;
g) a tiszteletbeli tagok megválasztása;
h) döntés az ASz megszűntetéséről;
i) döntés a Szervezet megszűntetéséről
3. A Küldöttközgyűlést az Elnökség Szükség szerint, de legalább 3-évenként egyszer hívja össze, vagy abban az esetben, ha azt az alapszervezetek minimálisan egyharmada kéri. A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. Ha a Küldöttközgyűlés kitűzött időpontjában a küldöttek felénél kevesebben jelentek meg, egy órával később a jelenlevők számától függetlenül a Küldöttközgyűlés határozatképes. A Küldöttközgyűlés a jelenlevő küldöttek egyszerű szótöbbségével határoz. Az alapszabály, a Szervezet megszűnésének és az Asz megszüntetésének a jóváhagyásához a jelenlévő küldöttek kétharmados szótöbbsége szükséges.
7. cikk - Az Elnökség
1. Az Elnökség a Szervezet végrehajtó szerve, amely a tevékenységéért a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel. A Küldöttközgyűlések közötti időszakban a Szervezet tevékenységét irányítja.
2. Az Elnökséget az alapszervezetek által delegált tagok alkotják, az alapszervezetek rendes tagjai létszámának arányában, miközben lehetőleg elnöke személyében minden alapszervezetet legalább egy tag képvisel. Az elnökség legalább évi három alkalommal ül össze, továbbá mindazon esetekben, ha azt az Elnökségben képviselt alapszervezeteknek legalább egyharmada kéri. Az elnökség ülését az elnök hívja össze és az elnök vezeti. Az ülés akkor határozatképes, ha az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Amennyiben a meghirdetett időpontban az Elnökség nem határozatképes, az Elnökség ülését új időpontban kell összehívni. Az új időpontról az Elnökség tagjait idejében értesíteni kell. Az új időpontban az Elnökség ülése a megjelentek számától függetlenül is határozatképes. Az Elnökség a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A Szervezet elnökének és a további megbízott elnökségi tagok megválasztásához, illetve visszahívásához, valamint a Szervezet belső szabályzatának elfogadásához a jelenlévő tagok kétharmados többsége szükséges.
3. Az Elnökség hatáskörébe tartozik elsősorban:
a) a Szervezet elnökének és alelnökének megválasztása tagjainak köréből, illetve azok visszahívása;
b) a Szervezet belső működési szabályzatának elfogadása az alapszabályban megfogalmazott rendelkezések megvalósításának, esetleg a Szervezet egyéb ügyeinek rendelkezése érdekében;
c) az éves terv, a tevékenységről szóló beszámolók, a költségvetési tervezet és a Szervezet gazdasálkodásáról szóló beszámoló kidolgozása;
d) a 2./3. Cikk a), b), c), h), i) pontjaiban megszabott szervezeti tevékenység biztosítása és koordinációja;
e) döntés a 2./3. Cikk d),e) pontjaiban megszabott szervezeti tevékenységről;
f) a Küldöttközgyűlés összehívása és tartalmi előkészítése; valamint az egyes alapszervezetek arányos képviseleti kulcsának a megállapítása;
g) minden egyéb olyan ügy eldöntése, melyet saját hatáskörébe van, s amely az Alapszabály értelmében nem tartozik felsőbb szerv illetékességébe;
h) az új alapszervezetek, és jogi alanyisággal rendelkező alapszervezetek bejegyzése és nyilvántartási lapjuk kiállítása;
i) az ASz megszűnésére vonatkozó javaslattétel a Küldöttközgyűléshez azokban az esetekben, mikor az ASz tevékenysége nem egyezik a Szervezet célkitűzéseivel és Alapszabályával;
j) a tiszteletbeli tagságra megfelelő jelöltek előterjesztése a Küldöttközgyűléshez.
4. Az elnökség tevékenységének ellátása érdekében:
a) titkárságot hozhat létre;
b) igénybe veheti különböző külső szakemberek szolgálatatásait is.
8. cikk - A Szervezet elnöke
1. A Szervezet elnöke a Szervezetnek az alapszabály szerinti szerve.
2. Az elnök felel a Szervezet gazdálkodásáért és annak szabályos, az alapszabállyal összhangban történő működéséért.
3. A Szervezet elnöke hívja össze az Elnökség üléseit és irányítja azokat.
4. A Szervezetet az elnök távollétében, vagy annak megbízásából az alelnök képviseli.
9. cikk - A Szervezet képviselete harmadik személyekkel szemben
1. A Szervezetet nevében harmadik személyekkel szemben az elnök jár el önállóan.
2. A Szervezet jegyzése akként történik, hogy a Szervezet előírt vagy kinyomtatott megnevezéséhez a Szervezet elnöke csatolja sajátkezű aláírását.
3. A Szervezet nevében az elnök távollétében, vagy annak megbízásából az alelnök jár el és ő jegyzi a Szervezetet..
10. cikk - Felügyelőbizottság
1. A Felügyelőbizottság a Szervezet ellenőrző szerve, amely tevékenységéért a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelőséggel.
2. A felügyelőbizottsági tagság összeférhetetlen az elnökségi tagsággal.
3. A Felügyelőbizottságnak három tagja van, akik saját körükből választanak elnököt. Évente legalább egy alkalommal ül össze. Az ülést az elnök hívja össze és az elnök irányítja. A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
4. A Felügyelőbizottság elsősorban:
a) Ellenőrzi a Szervezet gazdálkodását, felhívja az Elnöksége figyelmét az észlelt hiányosságokra és javaslatot tesz ezen hiányosságok felszámolására;
b) Ellenőrzi az Alapszabály és a belső szervezeti szabályzat betartását;
c) a Felügyelőbizottságnak jogában áll betekintenie az alsóbb alapszervezetek számviteli dokumentációjába.
11. cikk - Az alapszervezet Taggyűlése
1. A taggyűlés az alapszervezet legfőbb szerve, melyet az alapszervezet valamennyi tagja alkot.
Alapszervezetet minimálisan 10 (tíz) személy alapíthat. Az alapszervezetet az alakuló gyűlés jegyzőkönyve alapján a Szervezet elnöksége jegyzi be és tartja nyilván.
A taggyűlés hatáskörébe tartozik elsősorban:
a) az ASz elnökének és bizottságának, illetve a felsőbb szervek küldötteinek megválasztása és visszahívása;
b) az ellenőrző bizottság/ellenőr megválasztása és visszahívása;
c) az alapszervezet szerveinek tevékenységéről és gazdálkodásáról készített beszámolók megvitatása és azokról határozatok hozatala;
d) az alapszervezetek munkatervének és költségvetésének jóváhagyása;
e) minden egyéb olyan ügy eldöntése, amely hatáskörébe tartozik;
f) saját jogi alanyisággal rendelkező alapszervezet igényének jóváhagyása;
g) a Szervezet más alapszervezetével való egyesülésről;
h) döntés az alapszervezet saját kezdeményezséséből történő megszűnéséről.
2. A Taggyűlést a Bizottság szükség szerint, de legalább egyszer egy évben hívja össze, vagy abban az esetben, ha azt az alapszervezet tagjainak legalább egyharmada kéri. A Taggyűlés akkor határozatképes, ha az alapszervezet tagságának több mint fele jelen van. Ha a Taggyűlés kitűzött időpontjában a tagok felénél kevesebben jelentek meg, egy órával később a jelenlevők számától függetlenül a Taggyűlés határozatképes. A Taggyűlés a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A Taggyűlés a saját jogi személyiséggel rendelkező alapszervezeti igényről, továbbá a más alapszervezettel való egyesülésről, illetve az alapszervezet megszűnéséről csupán a jelenlévő tagok kétharmados többségével hozhat határozatot.
12. cikk - Az alapszervezet Bizottsága
1. A Bizottság az alapszervezet végrehajtó szerve, amely tevékenységéért a Taggyűlésnek tartozik felelőséggel. Az egyes Taggyűlések között az alapszervezet tevékenységét irányítja és minden olyan ügyben határoz, amely az Alapszabály értelmében nem tartozik felsőbb szerv hatáskörébe.
2. A Bizottságnak legalább három (3) tagja van: az elnök, a pénztáros/gazdasági felelős, illetve a Taggyűlés által választott további tagok. A Bizottság legalább negyedévente egyszer ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze és irányítja. A Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Amennyiben a meghirdetett időpontban a Bizottság nem határozatképes, a Bizottság ülését új időpontban kell összehívni. Az új időpontról a Bizottság tagjait idejében értesíteni kell. Az új időpontban a Bizottság ülése a megjelentek számától függetlenül is határozatképes. A Bizottság a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A Bizottság a taggyűlések közötti időszakban további tagokat kooptálhat, azzal a feltétellel, hogy a Bizottság tagjainak többségét a Taggyűlés által választottaknak kell alkotniuk. Az ASz elnökének megválasztásához és visszahívásához a jelenlévő tagok kétharmados többsége szükséges.
3. A Bizottság hatáskörébe tartozik elsősorban:
a) az alapszervezet tevékenységének irányítása és biztosítása;
b) a Taggyűlések összehívása és tartalmi előkészítése;
c) a munkaterv és a tevékenységről szóló beszámoló, valamint a költségvetési tervezet és az alapszervezet gazdálkodásáról szóló beszámoló elkészítése;
d) döntés a tagok felvételéről és kizárásáról.
4. A Bizottság munkájának ellátása érdekében igénybe veheti külső szakemberek szolgáltatásait is.
13. cikk - Az alapszervezet elnöke
1. Az alapszervezet elnöke az alapszervezetet képviseli harmadik személyekkel szemben. A saját jogi személyiséggel rendelkező alapszervezetek esetében az elnök egyben az ASz alapszabály szerinti szerve.
2. Az elnök felel az alapszervezet gazdálkodásáért.
3. Az alapszervezet elnöke hívja össze az alapszervezet Bizottságának üléseit és irányítja azokat.
14. cikk - Az alapszervezet képviselete harmadik személyekkel szemben
1. Az Alapszervezet nevében harmadik személyekkel szemben az alapszervezet elnöke jár el önállóan.
2. Az alapszervezet jegyzése akként történik, hogy az alapszervezet előírt vagy kinyomtatott megnevezéséhez az alapszervezet elnöke csatolja sajátkezű aláírását.
15. cikk - Az alapszervezet ellenőrző bizottsága/ellenőre
1. Az ellenőrző bizottság/ellenőr az alapszervezet ellenőrző szerve, amely/aki tevékenységéért a taggyűlésnek tartozik felelőséggel.
2. Az ellenőrző bizottsági/ellenőri tisztség összeférhetetlen a végrehajtó bizottsági tagsággal.
3. Az ellenőrző bizottságnak legalább három tagja, akik saját körükből választanak elnököt. Évente legalább egy alkalommal ül össze. Az ülést az elnök hívja össze és az elnök irányítja. Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
4. Az ellenőrző bizottság/ellenőr elsősorban:
a) Ellenőrzi az alapszervezet gazdálkodását, felhívja a Bizottság figyelmét az észlelt hiányosságokra és javaslatot tesz ezen hiányosságok felszámolására;
b) Ellenőrzi az Alapszabály és az alapszervezet belső szervezeti szabályzatának a betartását.
16. cikk - Saját jogi alanyisággal rendelkező alapszervezet létrehozása
A Szervezet saját jogi alanyisággal rendelkező alapszervezeteket hozhat létre, melyeknek jogukban áll saját nevükben eljárni. Az ilyen alapszervezetek jogi személyekké válnak.
1. Jogi alanyisággal rendelkező alapszervezet az illető ASz taggyűlésének határozatával jön létre.
2. E határozat alapján a Szervezet elnöksége az új alapszervezetet bejegyzi és kiállítja nyilvántartási lapját, mint az alapszervezet létesítő okiratát. A nyilvántartási lapnak tartalmaznia kell:
a) az alapszervezet teljes nevét, beleértve működésének helyét is,
b) székhelyének címét,
c) bizottsága 3 tagjának az adatait (családi és utónnevét, személyi számát, címét),
d) az alapszervezet nyilvántartási számát,
e) a Szervezet bélyegzőjét az alapszabály szerinti képviselőjének az aláírásával.
3) Az alapszervezet azonosító számot kér a Statisztikai Hivataltól.
4) Az ASz az Adókezelő kérésére bemutatja az alapító alapszabályának fénymásolatát, a nyilvántartási lap fénymásolatát és a Statisztikai Hivatal határozatának a fénymásolatát a kapott azonosító számról.
5) Amennyiben az ASz (az adófizető) megkezdi tevékenységét vagy adóköteles bevételhez jut, köteles azt az Adókezelőnek harminc napon belül bejelenteni.
6) Az ASz gazdálkodásáért annak elnöke felel.
7) A gazdálkodás nyilvántartása az alábbiak szerint oszlik meg:
a) a Szervezet felsőbb szervétől kapott anyagi eszközökkel történő gazdálkodás, mely szervnek az ASz a gazdálkodásért felelőséggel tartozik;
b) azokkal az eszközökkel történő gazdálkodás, melyeket az ASz egyrészt saját forrásból nyert, egyéb tevékenységéből, másrészt hazai és külföldi jogi személyektől elnyert ajándékokból és céltámogatásokból. Ezek az eszközök kizárólag az ASz hatáskörébe tartoznak és nem esnek a Szervezet felsőbb szerveinek a döntési körébe.
8) A saját jogi alanyisággal rendelkező alapszervezet ismét saját jogi alanyisággal nem rendelkező alapszervezetté válásának döntése az alapszervezet taggyűlésének a hatáskörébe tartozik. E határozatot a Szervezet elnökségének kell kézbesíteni, amely legközelebbi ülésén törli az adott alapszervezetet a jogi alanyisággal rendelkező alapszervezetek nyilvántartásából.
9) Az ASz adóalanyként ugyanakkor köteles felmutatni az Adókezelő írásos beleegyezését tevékenységének megszűntetéséhez.
17. cikk - A Szervezet gazdálkodása
1. A Szervezet anyagi és immateriális vagyonnal gazdálkodik.
2. A Szervezet vagyonának forrásai:
a) a természetes és jogi személyektől származó ajándékok, a hazai és külföldi jogi személyektől származó dotációk és céltámogatások,
b) a vagyonból származó bevételek,
c) a Szervezet tevékenységi körének megvalósítása során folytatott aktivitásokból származó bevételek.
3) A Szervezet a vagyonát és a rendelkezésére álló anyagi eszközöket a megszerzésük során megszabott feltételek szerint és jóváhagyott költségvetés alapján használja fel.
4) A Szervezet gazdálkodásáért a Szervezet elnöke, az ASz gazdálkodásáért az ASz elnöke felel.
5) A Szervezet nem felelős a jogi személyiséggel rendelkező alapszervezet kötelezettségeiért, és ezek az alapszervezetek nem felelősek a Szervezet kötelezettségeiért.
18. cikk - Az alapszervezet megszűnése
1. Az ASz megszűnik:
a) amennyiben tagjainak száma 10 (tíz) fő alá csökken;
b) a Taggyűlés határozatával az önkéntes feloszlatásról
c) a Küldöttközgyűlésnek az Alapszabály 6. Cikk 2. pontja alapján hozott határozatával megszüntetéssel.
2. Az ASz felszámolás után megmaradó vagyona (jogok és kötelezettségek) a Szervezetre szállnak át;
3. Amennyiben olyan Alapszervezet szűnik meg, amely jogi alanyisággal rendelkezik, a 19. cikkben (A Szervezet megszűnése) foglaltakhoz hasonlóan kell eljárni. A vagyon felszámolásánál 16. Cikk 7. pontját kell tekintetbe venni.
19. cikk - A Szervezet megszűnése
1. A Szervezet megszűnik, ha azt önként feloszlatják, vagy más szervezettel egyesül.
2. Amennyiben a Szervezet feloszlatással szűnik meg, az Elnökség felszámolót jelöl ki.
3. A Szervezet felszámolásánál először a kötelezettségeket kell kiegyenlíteni.
4. A Szervezet felszámolása során annak vagyonát csupán közhasznú és karitatív célra, vagy a Szervezet tevékenységéhez hasonló jellegű célra lehet felhasználni.
20. cikk - A vitás kérdések rendezése
Amennyiben a Szervezet belső tevékenysége folyamán olyan vitás kérdés merül fel, melyet a vitás felek nem képesek saját maguk rendezni, az ügyben pártatlan békéltetőbizottság fog dönteni, melynek összetételét az érdekelt felek fele-fele arányban javasolják. A békéltetőbizottságban való tagság összeférhetetlen a Szervezet szervezeti tagságával.
21. cikk - Záró rendelkezés
Az Alapszabályt a küldöttközgyűlés 2003. március 29-én hagyta jóvá és helyettesíti a 2000. augusztus 9-én, VSP/1-2414/90-R ügyiratszám alatt bejegyzett eredeti alapszabály módosított változatát.
Kelt Prágában, 2003. március 29-én
A Prága 10. városrész Önkormányzati Hivatala hitelesítési naplójának 171/06. sorszámú láttamozása szerinti ez a 7 lap terjedelmű teljes másolat szó szerint megegyezik a bemutatott eredetivel, amelyről készült, és ez az okirat 7 lap terjedelmű elsődpéldány.
Kelt Prága 10. városrészben, 2006.3.15.
Dana Hanzlíková s.k.
_____________________________________________________________________________
A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége alapszabálya
- elfogadva az alakuló közgyűlésen 1990. február 24-én -
I . A CSMMSZ meghatározása
1. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (a továbbiakban Szövetség) a
Cseh- és Morvaországban élő magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok önkéntes társadalmi szervezete.
II. A Szövetség céljai
1. A Szövetség céljai
a) a Cseh- és Morvaországban élő vagy hivatásuk, tanulmányaik stb. révén huzamosabban itt tartózkodó magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok számontartása, önművelésük szervezése, kulturális és egyéb igényeiknek a lehetőség szerinti kielégítése,
b) a csehszlovákiai magyarság egészének életébe és problémáiba való önálló és független bekapcsolódás,
c) a sajátosan magyar-cseh jellegű kapcsolatok hagyományainak megismerése és jelenüknek fejlesztése és ápolása azáltal, hogy az itteni magyarság tájékoztatja önmagáról a cseh nyilvánosságot, a cseh kulturális életről pedig a szlovákiai, és közvetve vagy közvetlenül a határokon túli magyarságot.
2. A felsorolt alapvető célok a Szövetség programnyilatkozatában nyernek kifejezést. A program összhangban van az alapszabállyal.
III. A Szövetség tagjai
1. A Szövetségnek lehetnek
a) rendes tagjai,
b) egyéni vagy kollektív pártoló tagjai és
c) tiszteletbeli tagjai.
2. Rendes tagja lehet a Szövetségnek bármely csehszlovák állampolgár, aki magyarnak érzi magát, Cseh- vagy Morvaországban él és betöltötte 15. életévét, amennyiben benyújtotta a kitöltött és sajátkezűleg aláírt belépési nyilatkozatot, és tagságát a végrehajtó bizottság (vezetőség) előzetesen, de azonnali hatállyal jóváhagyja, s végső soron a közgyűlés megerősíti. A tagság egyetlen további feltétele az erkölcsi feddhetetlenség, melynek elbírálása a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
3. A rendes tag
a) joga: tevékenyen és szavazati joggal részt venni a Szövetség munkájában és szervezeti életében,
b) kötelessége: rendszeresen fizetni a tagdíjat és betartani a Szövetség alapszabályát.
a) Pártoló tagja lehet a Szövetségnek nemzetiségére vagy állampolgárságára való tekintet nélkül bárki, aki egyetért vagy rokonszenvez a Szövetség programjával és annak szellemében valamely módon részt kíván venni a Szövetség tevékenységében vagy azt valamely módon (pl. tetszőleges anyagi hozzájárulással, szakmai tanáccsal, együttműködéssel) támogatni óhajtja. A pártoló tagra nem vonatkoznak az alapszabálynak a rendes tag jogairól és kötelességeiről rendelkező pontjai (III.3.a.-3.b.).
b) Tiszteletbeli tagja lehet a Szövetségnek nemzetiségére vagy állampolgárságára való tekintet nélkül bárki, aki kimagasló módon vagy mértékben járult hozzá a Szövetség céljainak eléréséhez. A tiszteletbeli tagokat a végrehajtó bizottság (vezetőség) előterjesztésére a konferencia választja meg.
6. A tagság megszűnéséről a VI. szakasz rendelkezik.
IV. A Szövetség területi és szervezeti felépítése
1. A Szövetség székhelye Prága.
2. A Szövetségnek alakulhatnak alapszervezetei a Cseh- és Morvaország területén; az alapszervezet tagjainak minimális létszáma 10 rendes tag, megalakulását, szervezeti felépítését és tevékenységének hatáskörét előzetesen a Szövetség vezetősége, végső soron a közgyűlés hagyja jóvá. Ugyanez érvényes az alapszervezet megszűnésére vonatkozóan.
3. A Szövetség szervei:
a) a közgyűlés
b) a konferencia
c) a végrehajtó bizottság (vezetőség)
d) a számvizsgáló bizottság
4. A közgyűlést a vezetőség legalább 3 évenként egyszer hívja össze. Rendkívüli közgyűlést a vezetőség saját elhatározásából hívhat össze vagy a tagság minimálisan egyharmadának kívánságára köteles összehívni. Ha a közgyűlés kitűzött időpontjában a tagság felénél kevesebben jelentek meg, egy órával később a jelenlevők számától függetlenül a közgyűlés határozatképes. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. Az alakuló közgyűlés a Szövetség első közgyűlésének tekinthető. A közgyűlés és a konferencia összehívásáról a vezetőség a tagságot írásban vagy más megfelelő módon idejében értesíti.
5. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) a végrehajtó bizottság (vezetőség) megválasztása, valamint rendszeres megújítása,
b) a költségvetés és a vagyonkezelés jóváhagyása,
c) a tagsági díj összegének megszabása,
d) az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
e) a vezetőség döntéseinek a jóváhagyása,
f) minden egyéb olyan ügy, melyet a közgyűlés saját belátása szerint hatáskörébe von.
6. A konferencia az egyes alapszervezetek arányossági kulcs szerint megválasztott küldötteiből áll. Összehívásáról a végrehajtó bizottság (ill. a vezetőség) dönt olyan esetekben, amikor saját hatáskörét meghaladó ügyekben kell intézkednie, a rendes közgyűlés összehívása azonban akadályokba ütközik. A konferencia döntéseit végső soron a közgyűlés hagyja jóvá.
7. A végrehajtó bizottság a Szövetség végrehajtó szerve s annak nevében végzi tevékenységét. Tagjai: a Szövetség vezetőségi tagjai (az elnök, az elnökhelyettes, a szervező titkárok, a gazdasági ügyintéző) és a szükséghez képest megszabott számú és meghatározott feladatkört ellátó további ügyintéző tagok. A végrehajtó bizottság a közgyűlések közötti időszakban további tagokat kooptálhat; ilyen irányú döntéseit végső soron a közgyűlés hagyja jóvá. A végrehajtó bizottság megbízatása a következő közgyűlés időpontjáig tart. A végrehajtó bizottságot az elnök vagy annak megbízásából az elnökhelyettes hívhatja össze. A végrehajtó bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.
8. A számvizsgáló bizottság a számvizsgáló bizottság elnökéből és két további tagból áll. Kötelessége minden közgyűlés előtt felülvizsgálni a végrehajtó bizottság vagyonkezelését és könyvvitelét, s az ellenőrzés eredményéről felmentő vagy elmarasztaló értelemben jelentést tenni a közgyűlésnek.
V. A Szövetség gazdálkodása
1. A Szövetség gazdálkodása a Gazdasági Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint történik.
2. A Szövetség működésének anyagi alapja
a) a tagsági díjakból származó bevétel,
b) az állami vagy közületi dotáció,
c) a pártoló tagoktól vagy egyéb forrásból származó bevételek,
d) a Szövetség saját gazdasági tevékenységébol származó bevételek.
3. A Szövetség a rendelkezésére álló anyagi eszközöket a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján használja fel. E tekintetben a végrehajtó bizottság a közgyűlésnek tartozik elszámolással.
4. A pártoló tagoktól vagy egyéb forrásból a Szövetség csak abban az esetben fogadhat el anyagi támogatást, ha az nem kötődik semminemű olyan feltételhez, amely ellenkezik a Szövetség programjával.
5. Az alapszervezetek saját nevükben jogi személyként léphetnek fel és tevékenykedhetnek a vezetőség, s végső soron a közgyűlés jóváhagyta hatáskörön belül. Ugyanez érvényes az egyes alapszervezetek vagyonkezelési jogára vonatkozóan.
VI. A tagság megszűnése
1. A rendes tagság megszűnik:
a) a rendes tagnak a végrehajtó bizottsághoz benyújtott írásbeli kilépési nyilatkozatával,
b) kizárással, melyről az alapszervezet egyszerű szótöbbséggel határoz. Ugyanakkor a kizárás ellen fellebbezni lehet a konferencia vagy a közgyűléshez, mely végleges érvénnyel dönt a tagságról.
c) elhalálozással.
VII. A vitás kérdések rendezése
1. Amennyiben a Szövetség belső tevékenysége folyamán olyan vitás kérdés merül fel, melyet az érintett felek nem tudnak egymás közt rendezni, az ügyben pártatlan döntőbizottság fog határozni, melynek összetételét az érdekelt felek fele-fele arányban javasolják.
VIII. A Szövetség megszűnése
1. A Szövetség megszűnik, ha az alapszabály IV.sz. 4. pontja szerint összehívott közgyűlésen résztvevő tagok legalább 2/3-a a Szövetség megszüntetése mellett szavaz.
2. A Szövetség vagyonáról a közgyűlés dönt.
